Történetünk

Markotabödöge az ország északnyugati részén található, napjainkban csaknem ötszáz lelket számláló kisalföldi település. Itt, a Tóközben, közel a Hansághoz, a Keszeg-ér választja el egymástól az 1609-ben egyesített Bödöge és Markota településrészeket.

Bedegh első írásos emléke 1161-ből származik, amikor III. István magyar király ajándékba adta Nyáry Lőrincnek, Morgotát pedig az Aranybulla évében (1222), mint Péter ispán birtokát említik először a források. Hosszas csatározások után a két község a győri Székeskáptalan birtokába került.

16-17. században a sok viszontagság, pusztítás érte a falvakat. 1683-ban a Bécs alá vonuló török csapatok pusztították és rabolták ki a falut.
1720-as évektől békésebb évek következtek, a lakosság száma növekedett, fejlődés indult a faluban.

1944-ben a falut kétszer bombatámadás érte, halálos áldozatai is voltak. 1945-ben megalakult a Községi Nemzeti Bizottság, valamint a földosztó bizottság. Kiosztásra került a Székeskáptalan birtokából 382 kh, 181 földigénylő kapott földet. A volt gazdasági cselédek, agrárproletárok, kisparasztok nehéz körülmények között kezdtek hozzá a gazdálkodáshoz.
1948-ban megalakult az első termelőszövetkezet 10 taggal.


Markotabödöge határában a Hanság, a Tóköz gazdag természeti kincsei tárulnak elénk. A vízparton sétálva a táj csodás növény-és állatvilágát figyelhetjük meg. 

A falvak lakossága katolikus vallású volt. Ezt jelképezi a címerben található latin kereszt is. Már az Árpád korban állt Bödögén egy kerek templom (rotunda). Ennek a templomnak a helyén ma egy 1902- ben épített Mária-szobor áll, melyet Kovács Viktor és édesanyja, Hegedűs Rozália építtette hálából.

A ma Látható Mindenszentek titulusú római katolikus templomot 1752-ben építették. A barokk stílusú templom oltára és szószéke míves művészeti alkotás. A letompított sarkú homlokzaton fülkékben, nagyméretű fából faragott Mária és Keresztelő Szent János szobrai találhatók. Belső berendezése is ezekben az években készült.

Három emléktábla is díszíti a templomot:
- Matkovics János, Kínában vértanúhalált szenvedett szalézi misszionárius emlékére (torony alatti előtér)
- Boldog Apor Vilmos püspök halálának 60. évfordulójára az Apor család készítette
- I. és II.  világháborúban elesett hősök tiszteletére készült emléktábla, melyen olvashatók az áldozatok nevei.

A templom előtti Széchenyi halmon magasodik az 1791-ben készült Kálvária talpazaton álló kőkereszt, oldalán egy-egy szoborral.


A falunak két temetője van a két település részen külön-külön. A bödögei temetőben látható az ország legrégebbi Piéta szobra. Ismeretlen művész alkotta 1746-ban. Művészeti ritkaságnak számít a „naiv realitása” miatt, ahogy Mária a keresztről levett Krisztust, fiát a kezében tartja. A markotai temetőben áll a Temetőkereszt 1681 óta és itt látható a Szentháromság csoport, mely 1896-ban készült. A bödögei falurészen áll a Honfoglalás emlékmű, a markotai részen a ligetben a Millenniumi emlékkereszt tekinthető meg.

A faluban a népi építészet szép emléke a Fő utcában található Tóközi lakóház.
A településen gazdag kulturális hagyományok, népszokások (pl. legénykeresztelő, pünkösdjárás, betlehemezés) alakultak ki, melyek közül már csak a búcsú hagyománya maradt fenn.

1973-ban a községet közigazgatásilag Kóny községhez csatolták. 1990-ben megalakult újra a község önálló önkormányzata, Markotabödöge község ismét önálló lett. Az önkormányzatok támogatása az első szabad választások után megnövekedett. 23 évig élvezte önállóságát és 2013. január 1-től, hogy a hatályos jogszabályoknak megfeleljen, ismét közös hivatalt hozott létre Kóny község Önkormányzatával.

Az általános iskola megszűnt, de a napközi otthonos óvoda jelenleg is működik a községben. A lakosság nagyobb hányada Győrben, Mosonmagyaróváron dolgozik, valamint a környező nagyobb településeken. 

Címer: Az első mezőben látható búzakalászok a sarlóval és az M B betűkkel arról a pecsétről származnak, amelyet egy 1785-ben keletkezett nemesi közgyűlés jegyzőkönyvén találtak. A második mezőben levő latin kereszt a lakosság katolikus mivoltát jelképezi. Az ezüst hullámos pólya a településen keresztül folyó Keszeg-ér jelképe. Az alsó vörös mezőben pedig az egykori körtemplomra emlékeztető ábra szerepel. A korona csak dísz.

A címert és a zászlót 2000. november 5-én avatta fel és vette használatba a település. 
A címer tervezője: Hoppál Dezső (Győr)